Névnapomra

Amit kaptam:

Kollégáimtól gyümölcskosarat kaptam, ami nagyon szép, és nagyon finom volt :-) Párom pedig egy kelttésztából sütött szívvel is kedveskedett

És amit sütöttem:

Most nem a nyers édességeké volt a főszerep, de nekem ez még nagyobb kihívást jelentett. Almás-mákos kavart tésztát, túros szeletet, és almáspitét sütöttem (ez utóbbiról nem készült fénykép). Mindhárom sütemény glutén-, és tojásmentes volt, a túrós szelet túrót tartalmazott :-)

Ez jó...

- Mit csináljak, ha influenzás vagyok?

- Há' egyen egy (H1N1) almát!

:-)

Szőlőturmix, savanyú káposzta, gluténmentes almáspite

Tele van a lugasunk finom Otelló szőlővel, ami nem olyan édes, mint tavaly, de ez nem is baj. Tavaly olyan édes volt, hogy nem bírtam meginni magában a levét, hígítani kellett vízzel.

Lét a hagyományos módon készítünk: összetörjük a szőlőt a kezünkkel, vagy gyermekláb segítségével, majd préssel kinyomjuk a nedüt. Persze, tudom, a bor is így készül, de mi nem hagyjuk a szőlőlét megromlani :-)

Szőlőt turmixolunk is, ez szerintem finomabb, és tartalmasabb is. Ennek a fajta szőlőnek nagy magjai vannak, ezért vagy ropogtatjuk a szánkban, vagy leszűrjük a turmixolás után.

A hétvégén rekordot döntöttem: egy nap alatt megettem egy kiló savanyú káposztát. Fogyasztom magában, feltéttel, mintha tészta lenne, vagy saláta összetevőjeként. Ha nagyon savanyú, átmosom, hogy ehető legyen.

Tavaly savanyítottam itthon is, idén is próbálkozom, ha lesz rá lehetőségem.

Felfedeztük, hogy most már lehet kapni vásárokban aszalt gyümölcsökből, és olajos magvakból készült édességeket. Sőt, torta is rendelhető! Persze akkor éreztem igazán jól magam, amikor a lányom azt mondta a kóstolás után, hogy finomabb, amit én készítek! :-)

Én nagyobb részt nyerset eszem, de gyermekeim kedvéért sütni is tanulok, és az első alkotásaim között az almáspite szerepelt. Aki jártas benne, az tudja, hogy gluténmentes tésztával kicsit nehezebb dolgozni, mint a búzalisztessel. De sikerült. Elfogyott. Legközelebb megörökítem.

Petőfiszállás - Szentkút

Nagyobb fiam 18-án volt elsőáldozó, és előtte hétvégén a hittanosokkal elmentünk Petőfiszállásra, hogy felkészüljenek erre a nagy eseményre.

Már évekkel ezelőtt jártam ott, és most is örültem, hogy részt vehetek ezen a kiránduláson.

Gyönyörű hely, és mérhetetlen nyugalmat áraszt, ez a gyerekek viselkedésén is meglátszott. Pénteken még nagyon elevenek voltak a fiúk, szombatra határozottan lenyugodtak.

Alig akartak hazajönni, és megígértették velünk, hogy újra elmegyünk oda!

Néhány szó a helyről: http://bucsujaras.hu/petofiszallas/

Pálos ünnepek 2009-ben: http://www.palosrend.hu/hirek/hirek_palosunnepek2009.html

Itt van az ősz, itt van újra...

Lassan felelevenítjük nyers gourmet receptjeinket, tudásunkat, mert a hideg idő beköszöntével az ember étvágya is megjött nehezebb ételekre. Már készítettem almasalátát mandula tejföllel, és a különböző magkőrözöttek, krémek készítésére is felmerült már az igény a családban. Elővesszük Apa hajdina kolbászkrémjét, aminél én készítem a hajdina csírát, Apára marad az összes többi munka :-)

Legközelebbi nyersétel találkozó 2009. október 11-én lesz délután 3 órakor a Világközepén. Részletes információ Gittánál olvasható!

Nyáron annyiféle gyümölcs volt, hogy az almáról szinte meg is feledkeztünk, de most már abból is heti 10 kg fogy a családban. Gyermekeim leginkább a különböző zöld almákat szeretik, de ha nincs, jó a piros is.

Szépen termett idén a szőlőnk, bár nem annyira édes, mint szokott. Ha az idő is engedi, november közepéig még szedhetünk, és ehetünk belőle!

A kamba.hu-n ismét "Bringázz a munkába!" akció van, érdemes megnézni annak, aki szeret biciklizni! Nekem a napi 2*7 km a táv, ami már annyira az életem része, hogy hétvégén, ha otthon vagyok, hiányzik. Reggel, mire beérek a munkahelyemre, felébreszt, télen felmelegít, és nem fázom annyira. Utam egy része a pusztán át vezet, és ott már érezhető az ősz lehelete: tegnapelőtt olyan köd volt, hogy alig láttam a többi kerékpárost.
Nyár végére több ismerősöm is közlekedési eszközt váltott, és már nem az autóból, vagy a buszból nézik, hogy hogyan kerekezek, hanem a kerékpárúton találkozok velük :-)

Kívánok mindenkinek szép, őszi napokat!

Miért vagyok hálás?

Ezt a kérdést Gitta tette fel nekem, hálás köszönetem neki érte. :-) Szerintem érdemes ezen mindenkinek elgondolkoznia, úgy gondolom, bárki írhat erről!

Sokszor nem vettem észre magam körül a jót, mert elvakította az, ami nekem rossz volt: nem tudtam arra gondolni, hogy milyen jó, hogy megszülettem, mikor nagy fájdalom volt, hogy évekig nem láttam apukámat, miután elváltak.

Most már hálás vagyok nekik, hogy még ha rövid ideig is, de egy családot alkottunk, és nem csak nekem, hanem hugaimnak is életet adtak.

Hálás vagyok az egyik nagymamámnak a sok segítségért, amit kaptunk tőle, mert a válás után nehéz anyagi körülmények között éltünk, és hálás vagyok a másik nagymamámnak, mert döntéseknél sokszor eszembe jut, hogy milyen nem szeretnék lenni!

Hálás vagyok, hogy egyetemet végezhettem, életem egyik legszebb szakasza volt. De nem vagyok hálás azért, hogy ezt anyagilag apukám halála tette lehetővé, mert az árvaellátásból éltem!

Hálás vagyok minden kapcsolatomért, mert sokat tanultam belőlük, és hálás vagyok gyermekeimért, hiszen nélkülük üres lenne az életem.

Hálás vagyok a nyersétel mozgalomnak, különösen Victoria Boutenkonak, mert ő az egyik példaképem.

Hálás vagyok azért, ha jók a gyermekeim orvosi leletei, és hálás vagyok, hogy készíthetek minden nap ételt nekik.

Hálás vagyok a munkámért, amit nagyon szeretek, és a lehetőségért, hogy dolgozhatok.

Hálás vagyok minden este, hogy befejezhettem az aznapi tennivalóm, és hálás vagyok az álmaimért, mert segítenek másnap is eligazodnom az életben!

Befejezésül egyik kedvenc dalom szövege:

Hálát adok, hogy itt a reggel...

Hálát adok, hogy itt a reggel,
Hálát adok az új napon.
Hálát adok, hogy minden percem
Néked adhatom.
Hálát nem csak a jó testvérért,
Hálát mindenkiért adok.
Hálát adok,
Hogy minden sértést megbocsáthatok.
Hálát adok, hogy munkát küldesz,
Hálát adok, hogy fény ragyog.
Hálát adok, hogy lelkem fényes
És boldog vagyok.
Hálát adok a vidám percért,
Hálát, ha szomorú leszek.
Hálát adok, hogy adsz elém célt
És kezed vezet.
Hálát adok, hogy hallom hangod,
Hálát adok a jó hírért.
Hálát adok, hogy Tested adtad
Minden emberért.
Hálát adok az üdvösségért,
Hálát adok, hogy várni fogsz.
Hálát adok, hogy még ma reggel
Hálát adhatok.

Őszibarack és szőlő

Idén is elérkezett az ősz, az iskola kezdés, és a szőlő idénye.

Nem sokat írtam mostanában arról, hogy mit eszek, és mi kerül a család asztalára, mert olyan egyszerű étkekről van szó, ami nem hiszem, hogy túl érdekes lenne másoknak. És a receptek körülbelül így néznének ki:

Végy egy görögdinnyét, hozzá egy nagy kést, tedd egy megfelelő méretű vágódeszkára, majd miután beledöftél, óvatosan vágd négybe. Az érett dinnye szinte magától törik.

A rengeteg gyümölcsön kívül eszem még teljeskiőrlésű kenyeret, és néha napján megkóstolom azt, amit a családnak főzök. Ez veszélyes dolog, mert nyilván olyan ételt készítek, amit én is szeretek. :-)

Persze itt van az ősz, jönnek a nehezebb (nyers) ételek, és amikor begyújtunk, elkezdem készíteni az aszalt kenyérkéket is, amiket egyébként nagyon szeretek, csak nyáron valahogy nem akarózik csinálni.

Sajnos a kertünkben a szilvafán egy darab se volt most, lehet, hogy annak a következménye, hogy a fa tavaly szinte roskadozott a sok gyümölcstől.
Így sokkal kevesebb szilvát ehettünk idén, mint tavaly. :-(

Az őszi őszibarackunk viszont tele van apró barackokkal, amik leginkább a turmixban végzik. Szőlő is szép az idén, már lehet enni, és én ezt meg is teszem :-)

Persze ez még nem minden, mert néhány paradicsom is hozzájárul a napi étkeinkhez, és a boltból még gyakran kerül sárgadinnye is az asztalunkra