18 évvel ezelőtt, nagyobb lányom megszülése után nagyon beteg lettem. Hazamenetelnél a zárójelentésre mindössze annyit írtak, hogy gyermekágyi lázam volt. Napokig nem ment le a lázam, mozogni is alig tudtam, mígnem egyszer csak valamilyen nyugalom lett úrrá rajtam, és addig ismeretlen boldogság töltött el.
Olyan érzésem támadt, hogy most hazamehetnék. - De nem mehetek, mert dolgom van még itt (gyermekem szoptatása). Így maradnom kellett. Nagyon kevés embernek beszéltem erről az élményemről. Néhány évvel később, kapcsolgatván a tévét, találtam egy filmet, ami végre bemutatta azt, amit én is átéltem - és még sokkal többet. Évekig nem tudtam a film címét sem, mert nem a legelejétől láttam.
Azóta többször láttam, és úgy gondolom, érdemes megnézni, üzenete pedig mindenkinek szól, ez pedig a SZERETET!
Olyan érzésem támadt, hogy most hazamehetnék. - De nem mehetek, mert dolgom van még itt (gyermekem szoptatása). Így maradnom kellett. Nagyon kevés embernek beszéltem erről az élményemről. Néhány évvel később, kapcsolgatván a tévét, találtam egy filmet, ami végre bemutatta azt, amit én is átéltem - és még sokkal többet. Évekig nem tudtam a film címét sem, mert nem a legelejétől láttam.
Azóta többször láttam, és úgy gondolom, érdemes megnézni, üzenete pedig mindenkinek szól, ez pedig a SZERETET!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése